Szeptember elsejét több mint másfél évtizeden keresztül mindig feszült izgalommal vártam. Már  az iskolakezdés előtt napokkal, sőt hetekkel ezelőtt bújtam a tankönyveket. Szerettem elmerülni bennük, a még ismeretlen világ tárult a szemeim elé. Írókkal és költőkkel ismerkedhettem meg a műveken keresztül, egy új szeletét fedezhettem fel a történelemnek, próbálgattam az idegen nyelven íródott  szövegeket olvasgatni, lefordítani. A nagy lelkesedésem csak szeptember közepéig tartott, aztán beálltam én is a sorba: utáltam suliba járni és mindazt ami vele járt. Ez szinte rituálisan, minden évben megismétlődött.


Emlékeimben ebben a két hétben még nem volt ősz. A meleg napsugarakban rohangáló, vidám szoknyás kislányokat és rövidnadrágos kisfiúkat látok magam előtt az iskolaudvarban, vagy a hazafelé bandukoló gyereksereget, akik uzsonnapénzük egy részét vizesfagyira költik, és boldogan majszolva azt, igyekeznek hazafelé. Nem, nyoma sem volt az ősznek. Az csak később jött a megszokott csomagjával: a hulló falevelekkel, a reggeli köddel, a kiskabátos hideggel, a szürkés színekben játszó égbolttal, a rendszeres esővel és az ezekkel járó sárral. Ilyenkor már nem volt jó móka az uzsonnaszünetben kinn játszani az iskolaudvarban, mert fáztunk, és koszos lett a cipőnk (igen, engem kislányként is zavart).
A minap elgondolkodtam, hogy talán ezen élményeknek is köze lehet az én ősz utálatomhoz? Mert amióta az eszemet tudom nem szeretem az őszt.

Hetek óta olvasgatom, hogy milyen sok embernek ez a kedvenc évszaka. Elmesélik a hozzá fűzött emlékeket, érzéseket, amelyek belőlem is érzéseket hoz fel a felszínre. Szeretném megszeretni az őszt. Szeretném meglátni benne azt az aranyló csodát, amit oly sok költő megénekelt már.

Ezért írtam ezt a bakancslistát. Magamnak. De egyúttal Nektek is, akik hasonló cipőben jártok, mint én. Meg természetesen azoknak is, akik már rég megtaláltak az Ősz titkát - Ti, ha szeretnétek, mindenféleképpen avassatok be ebbe a titokba!

1. Saját készítésű forró csokoládét majszolgatni a takaró alatt - ha valamiért eddig vártam a hidegebb időszakot az ez. Mindig a boltban kapható instant porokból készítettem ezt az italt, hiszen ez a legegyszerűbb. Azonban vágyom valami újra, ezért receptek után kutakodom, hogy idén kipróbáljam a saját készítésű változatot is, mert azért az az igazi. Aztán bekuporodni az ágyba, nem gondolni a kalóriákra, csak élvezni az édes melegséget, amint szétterjed a testemben. Mmmm....

2. Hosszú sétát tenni az erdőben, miközben őszi terméseket gyűjtök - nehezen veszem rá magam 20 fok alatt, hogy csak úgy, kedvtelésből sétálgassak, főleg a közeli erdőbe, ami egyébként csodálatos. Egy szabad délutánt azonban rá fogok szánni, már csak azért is, hogy némi természetes dekorációra szert tegyek, hogy a lakást is az évszakhoz illően felöltöztessem.

3. Kipróbálni többféle teafajtát - évek óta a mentateához ragaszkodom. Nem csak én, a férjem is. Na nem a boltban kapható filteres utánzatokra gondolok, hanem az igazi, otthon szárított fajtára, aminek párja nincs. Azonban ezen kívül nem igazán kedvelem a más ízű teákat. Szeretnék ezen is változtatni, kipróbálni többféle gyógynövényből készültet, akár a segítségükkel egy méregtelenítő kúrát is tenni. Ötletek esetleg?

4. Néhány új pulóverrel felfrissíteni a ruhatáramat - gyerekként nem szerettem a vastag, kötött pulcsikat (most meglepődtetek mi?). Sőt, még kamaszkorom késő időszakában sem. Ezek szépségére és praktikusságára csak pár éve jöttem rá, azóta szorgalmasan gyűlik a pulcsi kollekcióm. Az üzletek polcain már találtam néhány kedvemre valót, amit szívesen látnék a gardróbomban.

5. Szoknyában járni - amint megérkezik a hideg, én a szekrény mélyére süllyesztem a szoknyáimat. Kissé szürkévé és unalmassá változik ezáltal a megjelenésem, ami a hangulatomra is rányomja a bélyegét. Ki kell lépnem az őszi komfortzónámból, és kísérletezgetni, új tőlem szokatlan outfiteket kipróbálni. A szoknya pedig egyértelműen egy ilyen "extrém" dolog lenne.

6. Bekuckózni a kanapéra, gyújtani néhány gyertyát és összebújva filmet nézni a férjemmel - ha kinn esik az eső, az első mondat, amit az én kis férjecském mond nekem: "a mai nap olyan összebújós nap". Össze is bújunk rendszerint, ölelkezve egy puha takaró alatt és tévét nézünk. A nyár általában filmnézés nélkül telik el, így felhalmozódott egy csomó a megnézendő listára, amit most alkalmunk lesz bepótolni.

7. Őszi dekorációt készíteni a lakásunkba - ha már az erdőben sétálgatok, nem térhetek haza üres kézzel. Az összegyűjtögetett termésekből pedig készíteni lehet asztali díszt, de akár a bejárati ajtóra egy koszorút is.

8. Megvenni a régóta áhítozott ballonkabátot - a vásárlás mindig felvidít. Egy jól szabott, bézs ballonkabát pedig elengedhetetlen a ruhatárunkból. Ideje, hogy én is beszerezzek egyet!

9. Kiöltözni és vacsorázni menni egy kedves kis étterembe, majd egy hosszú sétát tenni az óváros szűk utcáin, összeölelkezve a férjemmel - ritkán mozdulunk ki itthonról. Az egész hetes hajrában sokszor nincs már energiánk és kedvünk sem elhagyni a lakást. Ezen szeretnék változtatni, mert kell néha egy kis romantika!

10. Őszi színeket beépíteni a stílusomba - mély bordó, padlizsán lila, burgundi, a barna árnyalatai. Ezeket a színeket egyébként is szeretem ebben az időszakban, de pl. a körömlakkjaim vagy sminkes dolgaimban nyomát sem lehet ezeknek találni. Nincs mese, irány a drogéria!